Volvo XC60 T8 Inscription teszt II. – Álruhás versenyautó és kényeztetés

A Volvo tölthető hibridjének nem csak az ingyen parkolás az előnye, hanem a gyorsasága is. Meglepően jól szedi a lábát a belül barna bőrrel burkolt, rendkívül kényelmes autó.
Volvo XC60 hibrid teszt

A teszt első részét ott hagytuk abba, hogy az XC60 nagyon gyors. Az 5,3 másodperces százra gyorsulás bő tíz évvel ezelőtt is jó érték volt, anno kb. ennyi idő alatt szökkentek százra a Mitsubishi Lancer Evók, és a korai BMW M3-ok. Ma meg egy suv is tudja ezt az értéket... Ez az, ami miatt nem érdemes leállni vele versenyezni a pirosnál.

A villanymotor és a 320 lóerős benzin motor párosításának előnye, hogy gyakorlatilag minden fordulatszámról, gőzmozdonyként húz. Ez olyan dinamikát biztosít az autónak, amit elég nehéz elhinni, az érzés valami olyasmi, mintha eszement erő tolná az autót. Ez csempész adrenalint a mindennapokba, és teljesen más dimenzióba helyezi a csak egyszerű Volvo suvnak tűnő autót. (Kívülről nézve pedig elég vad látvány, mikor eszeveszett tempóban gyorsul a szabadidő-autó.)

Amikor a tisztes családapából előtör az autóversenyző, az nem csak a gyorsulásokkal és az elég jó kanyarsebességgel érhető el. A mai autó elektronika és a szabályzástechnika már jó ideje tudja a rugózás, a motor, a váltó és a hajtásrendszer beállításait változtatni. Ez bizonyos esetekben alig észlelhető, az XC60 hibridnél jól érezhető a változás: sport módban nehéz a kormány, javul a motor és a váltó reakciója. Magasabb fordulatszámig pörög ki a motor és talán a hangja is dögösebb. Ebben az állásban az autó elég kemény, közvetlenebb, aránylag versenyautós érzés a vezetni. Ehhez a stílushoz jól jön a szikla szilárd karosszéria, ami sokat segít a stabilitásban.

A beállításoknál a Sport mód ellentéte az Eco és a Hibrid, itt a kényelemé és a takarékosságé a főszerep. A rugózás sajnos ideális a hazai utakra, az úthibákat, gödröket jól kivasalja, sport módban válik csak keménnyé.

A sok városok közötti szakasszal tarkított tesztúton a minimális külső töltéssel 7,9-es átlagos sikerült elérni. Ami ekkora teljesítmény mellett remek érték. Érdemes hozzátenni azt a ”mentő” körülményt, hogy az autó 2160 kilós… Ami nagyon meglepő, hogy a száguldás és a mindennapos közlekedés közben ez a hatalmas tömeg abszolút nem érződik. A könnyedség témájában érdekes lenne összevetni a vezetési érzéseket, a 150 lóerős, első hajtású dízellel, amely 1761 kilós. És persze a fogyasztást is.

A hibridséggel járó csend viszont az jól passzol a letisztult, egyszerű formatervű, szuper kényelmes utastérhez. Csillogást nem kell várni az XC60 belsejétől, a kifinomultság és az egyszerűség jellemzi a fülke formavilágát. A gesztenye barna bőr belső jól illik a kétféle szürkéhez, amiből a műanyagok és a kárpitok állnak. Ezt megfűszerezik a fém betétek és a pár helyen feltűnő fekete zongora lakk. Ez az összeállítás a szemnek és a tapintásnak is kellemes, esztétikus belsőt eredményez.

A függőlegesen álló fém légbeömlők, és az itt-ott feltűnő, fémbe préselt svéd zászlók adnak az egésznek egy kis fűszert, játékosságot. A komfort ülésekről egy rossz szót sem lehet szólni: pazar a kényelmük és az állítási lehetőségeik is.

Ami megszokást igényel, az központi kijelző, aminek a menürendszerét meg kell szokni, mert a kezelése nem annyira egyértelmű, mint az Audi, BMW vagy a Mercedes legújabb rendszere. A minden funkció képernyőre telepítésének a hátránya, hogy a klíma állításhoz is mászkálni kell a menüben. A gomboknak, tekerentyűknek az egyszerű, figyelmet nem igénylő használatát még nem múlták felül a központi kijelzők.

A navigáció eleinte rá hozta az emberre a frászt, mert a Forduljon jobbra utasítást követően, kis késéssel mondja, hogy kétszáz méter múlva... Ez pár ideges utca keresgetés után megszokható. A rendszer egyébként jól működik.

A Bower &Wilkins hifi magas színvonalú és remekül szól. A belső, a váltó melletti kapcsolók kidolgozása, a váltókar kinézete, kristályüveg betétje is hozzájárul az egyedi utastérhez. Minőségi problémával egy helyen találkoztunk: a kesztyűtartó kicsit akadozva csukódott.

Az tesztet a volvós otthonossággal zárjuk. Itt az utastérben lévő hálók, tárolók, pohártartók, rekeszek, dug-aljzatok, USB portok segítik az autóban való ”élést”. A csomagtartóban hasonló a helyzet, csak ott rögzítőfülek, rejtett tároló, síléc alagút segíti a pakolást.

A Volvo XC60 hibrid rendszeréről és a műszaki adatokról itt olvashat.

Benedek Attila

Kapcsolódó cikkek

DS3 Crossback

DS3 Crossback teszt II. – Luxus kicsiben

Kipróbáltuk a francia luxusmárka, stílusos belépő modelljét

Az egyik legjobban eladható PHEV

Mitsubishi Outlander- az egyik legjobban eladható PHEV

A használtautó piac véleménye az Outlander PHEV-ről