Menetfény - A karbid lámpától a lézer lámpáig

Karl Benz 1886-ban találta fel az autót, az első autós kirándulást pedig a felesége és két fia hajtotta végre. Berta Benz 106 kilométeres túráján, a három kerekű Mercedes elődön még nem volt világítótest (1888). Az őt követő masinákra már szereltek lámpát. Anno a kalcium-karbidhoz adtak vizet, amiből acetilén gáz fejlődött és ezt égették el a lámpatestben. Ez a gyenge fény inkább helyzetjelzőnek, menetfénynek volt felfogható, mint utat valójában megvilágító lámpának.

Edison 1879-ben találta fel az izzólámpát, akkoriban az autók elektromos rendszere még nagyon gyerekcipőben járt. Az izzólámpa volt a következő lépés az autó világítástechnikája terén, ez a megoldás 1808-ban vált széria felszereléssé az amerikai Peerless autó márkánál.

A levegő nélküli térben működő izzószál nem volt a tartósság mintaképe. Ezért - és a nagyobb fényerő előállítása miatt - a tudósok kutatásokba kezdtek. Ekkor kerültek a reflektor fénybe a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában elhelyezkedő elemek, pl. a fluor, klór, bróm és a jód. Ezek az anyagok fémekkel kapcsolatba lépve sóvá alakulnak. Innen ered a halogén elem kifejezés is. A halogén szavunk egyébként a svéd és a görög nyelvből származik.

A halogén izzók légüres terében általában jód található, ami tartóssá teszi a fényt kibocsájtó wolfram szálat. Ezen túlmenően nagyobb a fényereje a hagyományos égőknél. A halogén izzók nem a hatékony energia felhasználás mintaképei: a beléjük táplált energia 90 százaléka hővé és ultra viola fénnyé alakul...

Ennél jobban teljesít a nemes gázzal töltött lámpa, a xenon az 54. elem a periódusos rendszerben. Itt már nincs izzószál, hanem két elektróda között történik az ívkisülés, és ekkor keletkezik a fény. Ez a technika az utcai lámpákban indult útjára, nagy utat tett meg mire eljutott a sokat rázkódó, kis méretű autó lámpákig. Itt a felhasznált energia 75 százaléka válik hővé és UV fénnyé, ezért valamivel jobb a hatásfoka, mint a halogén izzóknak.

A következő technológiai ugrást a LED jelenti, a manapság sokat használt három betűs kifejezés a fény kibocsájtó dióda kifejezést takarja. A LED-et japán tudósok fedezték fel 1994-ben.

A dióda olyan áram átalakító alkatrész, amely csak egyik irányba vezetőképes. Így lehet pl. váltakozó áramból, egyenáramot kapni. A folyamat közben keletkezhet fény is, innen ered a takarékos, szuper tartós, kicsi áram felvételű, kis méretű és jól elhelyezhető fényforrásnak a neve. Ezt előszeretettel használják a menetfényekben, és a xenont is leváltotta sok helyen.

Természetesen ennél is lehet feljebb menni. Már kezd elérhető árban lenni az OLED, amely organikus fénykibocsájtó diódát jelent. Ez a technológia ismerős az okostelefonokból és a tévékből. Különlegessége, hogy szuper vékony és még jobban beindítja a formatervezők fantáziáját. Leginkább a hátsólámpákban találkozni vele.

Manapság a csúcsot az akár 600 méterre is elvilágító lézer lámpák jelentik. A széria gyártási elsőségért az Audi és a BMW vívott nagy harcot, végül az Audi nyerte a bajor prémium gyártók csatáját.

Benedek Attila